Ügyészségi Szemle

Közlési feltételek

A szerkesztőségbe érkező tanulmányok lektorálása tudományos fokozattal rendelkező szakemberek által, kettős anonimitással történik. (double blind peer review rendszer)

 

Általános feltételek

 

A szerkesztőség a szerző kézirati szövegét számítógépes formában (*.doc, vagy *.docx) kéri. Kérjük, hogy a tanulmányokat e-mailben, mellékletként küldjék el a szerkesztőség elektronikus címére.

A tanulmányok terjedelme lehetőleg ne haladja meg az egy szerzői ívet (egy ív 40 000 karakter), beszámolók és recenziók esetében pedig a fél ívet.  

A közlésre szánt tanulmányban/cikkben kérjük feltüntetni a szerző(k) nevét, a munkahely(ek) pontos megnevezését, a szerző(k) munkahelyi beosztását, tudományos fokozatát, egyebekben a szerző(k) e-mail címét, valamint a munkahely pontos levelezési címét.

Kérjük, hogy a tanulmányt/cikket 15-20 soros magyar és angol nyelvű absztrakttal, valamint 10-15 kulcsszóval lássák el.

A recenzió és a könyvismertetések elején kérjük, hogy tüntessék fel a könyv szerzőjét, (szerkesztőjét), címét, (fordítóját), továbbá a könyv kiadóját, a megjelenés helyét (helység), idejét és terjedelmét (oldalszám).

 

Formai követelmények

 

Kérjük a szerzőket, hogy a tanulmány/cikk szövegét ne formázzák, csak kurziválást, kövérítést és jegyzetszám emelést használjanak.

 

Szöveg közbeni kiemelésként dőlt betű, esetleg félkövér betű alkalmazható; ritkítás és aláhúzás nem. A kisebb betűvel szedett szövegrészek mérete 10-es. A lábjegyzeteket a footnote/lábjegyzet paranccsal előállítva, arab számokkal sorszámozva illesszék a szövegbe, melynek mérete 8-as.

A főszövegben kerüljék a közismert rövidítéseket (pl., ti., ill.), ezeket írják ki teljes alakjukban, a jegyzetekben viszont szerepelhetnek rövidítve is. Dátumok esetén a hónapneveket a főszövegben teljes, a jegyzetekben (kivéve a napilapok dátumozását) rövidített alakban kérjük feltüntetni. A főszövegben és a jegyzetekben is használják a — (gondolatjelet), a – (nagykötőjelet) és a - (kötőjelet). A személynevek között a nagykötőjelet (alt+0150) betűközzel, városok esetében szorosan, azaz betűköz nélkül helyezzük el.  Az írásjelek a szöveghez tartoznak, s azokat semmiképpen ne a jegyzetszámok után, hanem elé tegyék. A kéziratban az évszázadokat — idézetek, tanulmány- és könyvcímek eredeti előfordulásának kivételével — arab számmal tüntessék fel, használják a kurziválási lehetőséget.

A jegyzetekben alkalmazott rövidítések: vö.; uo.; Uő; vki/; i. m.; ún.; ti.; ill.; jegyz.; pl. ; stb.

A rövidítéseket kizárólag magyarul kérjük feltüntetni, kivéve a passim, pagina, recto, verso. A lapszámok után nem teszünk oldal (o) vagy lap (l) jelölést. Más esetben akkor is kell pont a rövidítés után, ha a szó utolsó betűje a rövidített alakban is szerepel. Pl. herceg = hg., ponttal a végén.

A jegyzetben a forrásból származó idézetet csak akkor tegyük idézőjelbe, ha más (nem a forrásból származó) szöveg is van mellette. (Pl. A cél tehát semmiképpen sem az, hogy a vallási programokat kizárólagossá tegyük a fiatalkorú elkövetők körében, megfontolandó lenne azonban „a bűnmegelőzésben olyan spirituális és vallási elemeket is alkalmazni, amelyek növelhetik a programok eredményességét”.) Kérjük, hogy a hivatkozást és az ahhoz fűzött magyarázó megjegyzést nagykötőjel (alt + 0150) válassza el egymástól.

Kérjük, hogy a tárgyszavazást már írás közben készítsék el, mivel csak oldalszámhoz tudunk tárgyszómutatót készíteni: a bekezdésbe (több bekezdés esetén jelölve a –tól-ig-et is egyelőre be kellene illeszteni a következőt: „[TÁRGYMUTATÓ: állampolgári státuszjogok]”

 

Idegen nyelvű szöveget magyarra fordítva közlünk, és csak eltérő értelmezés esetén mindkét nyelven.

 

Hivatkozások

 

Kérjük, hogy az első hivatkozásnál a munka teljes bibliográfiai leírását adják meg. (Pl. Buda Béla: Empátia. Bp. 2006. 54.), a másodiktól kezdve a szerző vezetékneve és keresztneve kezdő betűje után a cím jellemző részlete következzék, valamint az „i. m.” utalás, majd a lapszám. (Pl. Buda B.: Empátia  i. m. 54.) Az első hivatkozásnál szükségtelen a „továbbiakban:” utalás. Ha a kiadás helye és éve nem szerepel a címlapon, akkor H. n., é. n., vagy H. é. n. szerepeljen, ám ha valamelyik adat kideríthető, akkor az []-ben szerepeljen.(Pl. H. n. [Bp.] 2006., vagy Bp. é.n. [2006.], vagy H. é. n. [Bp. 2006.]).

 

Kérjük, hogy a szerző/szerkesztő teljes nevét adják meg, ne csak a keresztnév kezdőbetűjét. Ha a hivatkozott munka címlapján rövidítve szerepel a keresztnév, [ ]-et alkalmazva egészítsék ki (amennyiben ez lehetséges). A cikk szövegében három szerzőig mindhárom, négy vagy több szerző esetén az első két nevet kérjük kiírni.

Az irodalmi hivatkozások esetében: a szerző teljes neve (vezetéknév kiskapitális) – kettőspont – mű címe (dőlt) – pont – kiadó neve (cégforma nélkül) – vessző – kiadás helye – vessző – kiadás éve – pont – oldalszám. (Pl. Buda Béla: Empátia, Urbis Kiadó, Budapest, 2006. 212.) Idegen neveknél a vezeték- és a keresztnevek adott nyelv szerinti sorrendje az irányadó.

 

Idegen nyelvű könyv esetében: az első hivatkozásnál az adott nyelvnek megfelelő módon szerepeljen a név, a további hivatkozások esetében a vezetéknév kerüljön előre, majd vessző után a keresztnév kezdőbetűje. Ugyanez a helyzet magyar szerzők idegen nyelvű publikációi esetében is.

 

Közvetett hivatkozásnál: a szerzőnek a teljes neve (akire hivatkozik az általunk idézett szerző) – kettőspont –a műnek a címe (amelyre hivatkozik az általunk hivatkozott szerző) – pont – e mű kiadója – vessző – a kiadás helye – a kiadás éve – pont – Idézi – az általunk idézett szerző teljes neve (vezetéknév kurzivált) – kettőspont – az általunk idézett mű címe – pont – e mű kiadója – vessző – a kiadás helye – a kiadás éve – pont – oldalszám – pont.

 

Interneten megjelent írásoknál: adják meg a honlap pontos címét és a letöltés dátumát. Amennyiben a szerző és a mű címe nem jelenik meg az adott URL-en, úgy kizárólag az URL címét és a letöltés dátumát kell megjelölni. Amennyiben fellelhető a szerző, akkor a szerző teljes nevét (vezetéknév kiskapitális) – kettőspont – mű címe (ha szerepel) – pont – URL címét jelöljük meg.

 

Egyéb hivatkozások: AB határozat: 23/1990. (X. 31.) AB határozat; Strasbourgi eset: Hirst v. The United Kingdom (no. 2.), Judgement of 6 October 2005, no. 74025/01.; Jogszabályok: A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.) szerinti hivatkozás; EU-s dokumentumok: Jszr. szerinti hivatkozás; Parlamenti Napló hivatkozása: Parlamenti Napló, dátum, xy hozzászólása.

 

Táblázatok

 

A táblázatok szövegét külön lapon kérjük megjelölni. A táblázatokat és ábrákat a szövegtől elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön file-ban kérjük mellékelni. A táblázatokat fölül (arab) számozással és címmel, az ábrákat alul számozással és aláírással kérjük ellátni. A táblázatok esetében is mindig kérünk forrásmegjelölést, a hivatkozási szabályoknak megfelelően, újságok, folyóiratok esetében szintén. Amennyiben lehetséges és elérhető, a táblázatok forrásállományát is kérjük valamilyen táblázatkezelő állományban (pl. xls, xlsx).

 

Képek

 

A képek esetében kérjük, hogy mindig jelöljék meg a forrást, a hivatkozási szabályoknak megfelelően, újságok és folyóiratok esetében szintén, feltüntetve a fotós nevét. Az internetről letöltött képek esetén kérjük, hogy az internetre való hivatkozás szabályai szerint hivatkozzanak a képekre. Letöltött képek esetén minden esetben a nagyobb felbontású képet használják. A 72×72 dpi-s fotó nem alkalmas közlésre. Kérjük, hogy jelezzék, ha jogdíjas képet kívánnak felhasználni a tanulmányukban.

 

Ábrák

 

Önálló grafikus fájl(ok)ban (tehát ne Word dokumentumba ágyazva) mellékeljék az ábrák elektronikus változatát is (*.tif, *.jpg, *.bmp stb.)! Az ábrák méretezésénél vegyék figyelembe a szedéstükör méretét (13 × 19 cm = 5,1 × 7,5"). Az ennél nagyobb ábrákat kicsinyítjük. A közlemény szövegébe az ábrák számozott helyét és az ábracímet, valamint a grafikonok alapját közvetlenül képező táblázatokat/számszerű adatokat (kalibrációk és referenciaértékek) tüntessék fel!

 

Irodalomjegyzék

 

Az irodalomjegyzéket ábécérendben állítsák össze!