Ügyészségi Szemle

A kutatáson alapuló több részes tanulmány azt mutatja be, hogy a fiatalkorúak kortársaik sérelmére megvalósított cselekményei speciális jellegzetességekkel bírnak, azok lényegileg különböznek a felnőttek gyermekek szexuális kizsákmányolására irányuló bűntetteitől. Ez a specifikáció a hatályos jogi környezetben nem érvényesül, a joggyakorlatban a bűncselekmény tárgyi súlya a domináns szempont, ami a felnőttekéhez hasonló súlyos büntetések kiszabásához vezet, beleértve a foglalkozástól eltiltást is. A tanulmány a joggyakorlatot segítő szempontokat, a hagyományostól részben eltérő dogmatikai elemzést, jogalkotási és edukációs javaslatokat is tartalmaz.

Ebben a részben a szerző a büntetőtörvény hatályával, a gyermekpornográfia bűncselekményének dogmatikai elemzésével és a bűncselekmény alanyával foglalkozik.

A tanulmány a kiskorú veszélyeztetésének bűntettével foglalkozik, különös tekintettel a nevelési kötelesség megszegésére. A nevelési kötelesség megszegését bírósági határozatokon keresztül vizsgálja a szerző. A feldolgozott bírósági határozatok eltérő jellegű tényállásokhoz kapcsolódnak: olyan ügyekhez, amik szexuális elemet tartalmaznak; olyanokhoz, ahol a kiskorú veszélyeztetése a kiskorúval való kapcsolattartás során valósul meg; továbbá, az oktatási intézményekben elkövetett esetekhez. A tanulmány a tanköteles gyermek iskolába járatásának biztosítására is kitér – ami szintén a nevelési kötelesség része – és részletesen elemzi e kötelességhez kapcsolódó 22. számú Büntető Kollégiumi véleményt.

A sportrendészet mint jogi terminológia a hazai jogszabályokban nem jelenik meg. A rendőrség biztosítja meghatározott esetekben a sportlétesítményt, ahol a sportrendezvényt megszervezik a vonatkozó jogszabályok szerint. A sportjog – mint a közjog része és harmadgenerációs alapjog – részletszabályozása folyamatosan bővül, de a jelenleg hatályos sportjogot szabályozó hazai jogszabályban a sportrendezvény mint fogalmi elem meghatározása nem szabályozott

A tanulmány célja, hogy ismertesse a sportrendezvény fogalmát, továbbá adatbázis és adatvédelmi szempontszerű megközelítéssel kívánja összegezni, hogy milyen jogszabályok alapján, mely szerv tekinthető a sportrendészeti nyilvántartásban adatkezelőnek, üzemeltetőnek, fejlesztőnek, valamint milyen adatokat tartalmazhat a nyilvántartás, milyen céllal jött létre, kinek a munkáját segíti.

2025-ben Magyarország Ügyészsége szervezte az Európai Unió tagállamai legfelsőbb bíróságainál működő ügyészek, illetve azzal egyenértékű intézmények hálózatának, a NADAL-nak (teljes nevén: NADAL NETWORK, továbbiakban: NADAL) a XVI. konferenciáját. A NADAL-t 2009-ben alapította Jean-Louis Nadal, aki akkoriban a párizsi Semmítőszék főügyésze volt. A névadó örökségét folytatva, a NADAL fórumot biztosít az Európai Unió tagállamai legmagasabb szintű ügyészségi hivatalainak vezetői számára, hogy megosszák egymással tudásukat és elmélyítsék szakmai kapcsolataikat, ugyanis ebben a folyamatosan változó világban minden eddiginél nagyobb szükség van a tapasztalatok megosztására. Az idei konferencia célja azoknak a témáknak – különösen az ügyészek környezetvédelmi eszközeinek, az online szférában elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemnek és a digitális átállásnak – az áttekintése volt, ahol a szakmai és emberi kapcsolatok erősítése elengedhetetlen.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL törvény számos szakmai újítást hozott a bv. rendszerébe, amelyek alkalmasnak bizonyultak a bv. intézetek rendjének fenntartására és a reintegráció elősegítésére, azonban a progresszív rezsimszabályok tagolódása az elítélteket már nem ösztönözte a szabályok betartására, továbbá a végrehajtási fokozatok miatti átjárhatóság korlátozottsága is komoly gátat szabott a sikeres reintegrációnak. Figyelemmel a bv. intézetek túlzsúfoltságára és a kialakult gyakorlatra, megjelentek a rendszer hiányosságai, amit a BVOP mellett a jogalkotók is észleltek, így új szabályozás kidolgozása, illetve bevezetése lett indokolt. 2024-től két új jogintézményt vezettek be azzal a céllal, hogy átláthatóbb és hatékonyabb besorolási rendszert alkalmazzanak. További cél colt a kreditrendszer bevezetésével megvalósuló progresszív reintegráció elősegítése is. A tanulmány a kategória- és kreditrendszer jogintézményeit elemzi.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL törvény számos szakmai újítást hozott a bv. rendszerébe, amelyek alkalmasnak bizonyultak a bv. intézetek rendjének fenntartására és a reintegráció elősegítésére, azonban a progresszív rezsimszabályok tagolódása az elítélteket már nem ösztönözte a szabályok betartására, továbbá a végrehajtási fokozatok miatti átjárhatóság korlátozottsága is komoly gátat szabott a sikeres reintegrációnak. Figyelemmel a bv. intézetek túlzsúfoltságára és a kialakult gyakorlatra, megjelentek a rendszer hiányosságai, amit a BVOP mellett a jogalkotók is észleltek, így új szabályozás kidolgozása, illetve bevezetése lett indokolt. 2024-től két új jogintézményt vezettek be azzal a céllal, hogy átláthatóbb és hatékonyabb besorolási rendszert alkalmazzanak. További cél colt a kreditrendszer bevezetésével megvalósuló progresszív reintegráció elősegítése is. A tanulmány a kategória- és kreditrendszer jogintézményeit elemzi.

A szerző tanulmánya a szabadságvesztés-büntetéshez kapcsolódó reintegrációs őrizet és az otthonápolási őrizet vázlatos összehasonlítását ismerteti. Az összehasonlítás alapja, hogy a reintegrációs őrizet mellé a jogalkotó egy új, nem az elítéltek társadalomba történő visszavezetését, hanem kizárólag rehabilitációját elősegítő, a büntetés-végrehajtási intézet ideiglenes elhagyásával járó jogintézményt vezetett be, aminek engedélyezése a reintegrációs őrizettől eltérően, a jogszabályi feltételek fennállása esetén nem mérlegelhető.  A tanulmány kitér továbbá az ezen őrizettípusokkal kapcsolatos, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség gyakorlatában felmerült néhány jogalkalmazási kérdésre, amikor az ügyészség, illetve a bíróság között egyetértés, valamint amikor véleménykülönbség mutatkozott.

2025. július 7. és 11. között a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatásával került sor egy ötnapos szimulációs gyakorlat megrendezésére. Az Együttműködési Program Szimulációs gyakorlat megvalósítása emberkereskedelem elleni küzdelemben érintett szereplők és szervezetek bevonásával című rendezvény a Belügyminisztérium szervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (NKE RTK), a Legfőbb Ügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány, az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálat (ÁSK) és a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon közreműködésével valósult meg. A cikk a gyakorlatot ügyészi szemszögből mutatja be, valamint ismerteti a résztvevők elvárásait és visszajelzéseit, a tanulságokat és a szerzők javaslatait.

2025. július 7. és 11. között a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatásával került sor egy ötnapos szimulációs gyakorlat megrendezésére. Az Együttműködési Program Szimulációs gyakorlat megvalósítása emberkereskedelem elleni küzdelemben érintett szereplők és szervezetek bevonásával című rendezvény a Belügyminisztérium szervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (NKE RTK), a Legfőbb Ügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány, az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálat (ÁSK) és a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon közreműködésével valósult meg. A cikk a gyakorlatot ügyészi szemszögből mutatja be, valamint ismerteti a résztvevők elvárásait és visszajelzéseit, a tanulságokat és a szerzők javaslatait.