Ügyészségi Szemle

A kutatáson alapuló több részes tanulmány azt mutatja be, hogy a fiatalkorúak kortársaik sérelmére megvalósított cselekményei speciális jellegzetességekkel bírnak, azok lényegileg különböznek a felnőttek gyermekek szexuális kizsákmányolására irányuló bűntetteitől. Ez a specifikáció a hatályos jogi környezetben nem érvényesül, a joggyakorlatban a bűncselekmény tárgyi súlya a domináns szempont, ami a felnőttekéhez hasonló súlyos büntetések kiszabásához vezet, beleértve a foglalkozástól eltiltást is. A tanulmány a joggyakorlatot segítő szempontokat, a hagyományostól részben eltérő dogmatikai elemzést, jogalkotási és edukációs javaslatokat is tartalmaz.
Ebben a részben a szerző a szubjektív tényállási elemekkel, az egység/többség, halmazat kérdéseivel foglalkozik.

A szerző a fiatalkorúak bűnözési adatait – a 2020 és 2024 közötti időszakot felölelő bűnügyi statisztikai adatok alapján – vizsgálja. A tanulmány célja e negatív társadalmi jelenség átfogó elemzése és értékelése. A szerző megállapítja, hogy mivel a fiatalkorúak bűnözése a statisztikai adatgyűjtés révén válik felismerhetővé, regisztrálhatóvá és értékelhetővé, így a statisztikai számbavétel kiemelt jelentőséggel bír mind a bűnüldözés, mind a bűnügyi tudományok számára. Emellett hozzájárulhat a hatékonyabb és eredményesebb bűnmegelőzési tevékenység megvalósításához, illetve annak esetleges továbbfejlesztéséhez is.

2025 nyarán megszületett törvénymódosítás felkavarta a kábítószer-bűncselekmények anyagi és eljárásjogi állóvizét. Egyebek mellett az „elterelés” mint büntethetőséget megszüntető ok feltételrendszerét is felduzzasztották, a lépés pedig súlyos viták kereszttüzébe került mind szakmai, mind társadalmi körökben. A jogpolitikai célok, a társadalmi elvárások, a bűnüldözési érdekek és az egyéni egészségügyi szempontok metszéspontjában állva a terhelteket érintő kérdés továbbra is változatlan, sőt talán a korábbiaknál is aktuálisabb: vajon e jogintézmény képes-e hatékonyan betölteni az eredeti célt, és a megváltozott szerepkörben helyt tud-e állni. Az írás a szerző 2025-ben megjelent hasonló tárgyú tanulmánya óta eltelt időben bekövetkezett jogszabályi változásokat és gyakorlati tapasztalatokat érinti, valamint a jövőre nézve kísérel meg irányt szabni a jogfejlesztés lehetséges koncepciójának.

A szerzőpáros tanulmánya szerint az ügyészi kontroll szerepe a büntetés-végrehajtási jogorvoslati rendszerben változatos, széles körű, az elítélti jogvédelem terén pedig meghatározó jelentőségű. A bv. felügyeleti ügyész tevékenysége a bv. bíró eljárásához kapcsolódóan nem szűkíthető le a fellebbezési jogra. A fogvatartotti panaszok, a végrehajtásért felelős szerv döntéseivel szembeni felülvizsgálati eljárásoknál – de máshol is – érdemi, garanciális funkciót töltenek be. A kettős – proaktív és reaktív – ügyészi kontroll együttesen járul hozzá ahhoz, hogy a szabadságelvonással járó jogkorlátozások a jogállami követelményeknek és elvárásoknak megfeleljenek. Az is jól látható, hogy az elmúlt években a büntetés-végrehajtási jog területét érintő számos változás a büntetés végrehajtását övező jogorvoslati rendszert sem hagyta érintetlenül, ez pedig a bv. felügyeleti tevékenységet ellátó ügyésztől is alkalmazkodási és megújulási képességet kíván.

A szerzőpáros tanulmánya szerint az ügyészi kontroll szerepe a büntetés-végrehajtási jogorvoslati rendszerben változatos, széles körű, az elítélti jogvédelem terén pedig meghatározó jelentőségű. A bv. felügyeleti ügyész tevékenysége a bv. bíró eljárásához kapcsolódóan nem szűkíthető le a fellebbezési jogra. A fogvatartotti panaszok, a végrehajtásért felelős szerv döntéseivel szembeni felülvizsgálati eljárásoknál – de máshol is – érdemi, garanciális funkciót töltenek be. A kettős – proaktív és reaktív – ügyészi kontroll együttesen járul hozzá ahhoz, hogy a szabadságelvonással járó jogkorlátozások a jogállami követelményeknek és elvárásoknak megfeleljenek. Az is jól látható, hogy az elmúlt években a büntetés-végrehajtási jog területét érintő számos változás a büntetés végrehajtását övező jogorvoslati rendszert sem hagyta érintetlenül, ez pedig a bv. felügyeleti tevékenységet ellátó ügyésztől is alkalmazkodási és megújulási képességet kíván.

A szerző a frissen bevezetett bűnmegelőzési célú felügyelet alkalmazásának első tapasztalatait ismerteti. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az új kényszerintézkedés alkalmazása valójában hogyan valósul meg, továbbá az alkalmazás körében milyen problémák merülnek fel. A tanulmány a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség konkrét ügyeinek rövid ismertetésével és elemzésével szemlélteti a büntetőeljárás résztvevőinek feladatait e kényszerintézkedés elrendelésének és végrehajtásának körében. A szerző kitér a jogalkotó által kitűzött cél megvalósulásának lehetséges gyakorlati akadályaira és arra is, hogy milyen irányban lenne érdemes a jelenlegi szabályozáson módosítani.

Az ügyészség büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi szakterületének vizsgálatai közé tartozik a rendőrségi előállító helyiségben végrehajtott fogvatartás törvényességi vizsgálata, amelyet valamennyi rendőrkapitányságon havi rendszerességgel kell elvégezni. A szerző olyan ügyek tapasztalatait dolgozza fel, amikor a fogvatartásnak a megszokottól eltérő jogszabályi háttere a vizsgálatot végző ügyész fokozott gondosságát követeli meg, egyúttal a tanulmány betekintést nyújt a törvényesség tágabb szemszögű értékelésébe.

A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) legújabb kihívásaival, ezeken belül is a büntetőjogi és a kriminalisztikai területre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A szerző bemutatja az Európai Unió Mesterséges Intelligenciával kapcsolatos szabályozását is. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszabályokban a pontos fogalommeghatározásokra kell törekedni, továbbá növelni kell a társadalmi tudatosságot is. Számos olyan egyéb intézkedésre lenne szükség, amely nagyobb biztonságot nyújt ebben az egyre inkább MI-vezérelt társadalomban.