Ügyészségi Szemle

Az elektronikus adatok kezelése különböző jogok összeütközésének problémáját veti fel, ami jól tetten érhető a gyermekpornográfiának minősülő felvétel – mint elektronikus adat – esetében. Ekkor az elektronikus adat nemcsak bizonyítási eszközként, hanem a bűncselekmény eredményeként is szerepet játszik. Vajon melyik jog primátusa érvényesül: a terhelt joga ahhoz, hogy a bizonyítékokat megismerje (védekezéshez való jog), vagy egy, a képen szereplő, nemi erkölcs elleni bűncselekmény áldozatává vált kiskorú emberi méltósághoz fűződő joga. A jogok összeütközése esetén ugyanis a hatályos Be. nem mindig igazítja el a jogalkalmazót, ezért a probléma kapcsán a szerzők tanulmánya többféle megoldásra is rávilágít.

Az elektronikus adatok kezelése különböző jogok összeütközésének problémáját veti fel, ami jól tetten érhető a gyermekpornográfiának minősülő felvétel – mint elektronikus adat – esetében. Ekkor az elektronikus adat nemcsak bizonyítási eszközként, hanem a bűncselekmény eredményeként is szerepet játszik. Vajon melyik jog primátusa érvényesül: a terhelt joga ahhoz, hogy a bizonyítékokat megismerje (védekezéshez való jog), vagy egy, a képen szereplő, nemi erkölcs elleni bűncselekmény áldozatává vált kiskorú emberi méltósághoz fűződő joga. A jogok összeütközése esetén ugyanis a hatályos Be. nem mindig igazítja el a jogalkalmazót, ezért a probléma kapcsán a szerzők tanulmánya többféle megoldásra is rávilágít.

A négy részből álló tanulmánysorozat a büntetőeljárás tudományának örökzöld kérdésével, a mérlegelés és a felülmérlegelés fogalmi meghatározásával, valamint a meggyőződéshez fűződő viszonyával foglalkozik a 20. század szakirodalmi eredményeinek áttekintésével. Bemutatja a mérlegelés és a meggyőződés gyakorlatban érzékelhető kiterjesztett értelmezését és annak hatását a bírói függetlenség érvényesülésére és az indokolási kötelezettség számonkérhetőségére.  Ebben a negyedik (befejező) részben a szerző kitér a mérlegelés kiterjesztő értelmezésére és a felülbírálat szűkítésére, továbbá a kasszációk visszaszorításának hatására.

A tanulmány az Országos Kriminológiai Intézetben, a Magyar Tudomány Ünnepe 2024 programsorozat alkalmából 2024. november 18-án rendezett szakmai- tudományos konferencián elhangzott előadásokat összegzi. A rendezvény tárgyát a környezet elemei, nevezetesen az élőhelyek, az erdők, a fokozottan védett és védett állatok és növények, valamint a vizek és a talaj alkották. A meghívott kiváló szakemberek segítségével bemutatásra került ezek védelme, helyzete, illetve károsítása. Az ügyészek, valamint az AJBH jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, az Agrárminisztérium, valamint a nemzeti park igazgatóságok érdeklődő kollégái mellett a konferenciához csatlakoztak a pécsi (PTE ÁJK) és a miskolci (ÁJK) egyetem oktatói, továbbá az ELTE és a PPKE JÁK PhD- és joghallgatói.

2019-től 2023 végéig az embercsempészek által megvalósított bűncselekmények száma az ország több vármegyéjében kiugróan megemelkedett. A nagyszámú, jellemzően külföldi elkövető megjelenése jelentős terhet rótt az érintett ügyészi szervekre. Így történt ez Győr-Moson-Sopron Vármegyében is, amelyre a büntetőeljárási törvény adta keretek között úgy kellett reagálni, hogy az embercsempészés bűntette miatt indult büntetőeljárások hatékonyan kezelhetők és lezárhatók legyenek. 2024-re ugyan a migrációs nyomás csökkent és ezzel párhuzamosan az embercsempész bűncselekmények száma is visszaesett, de a jelenleg is zajló társadalmi folyamatokat szemlélve talán nem árt „szárazon tartani a puskaport” és beszélni azokról az eljárási és minősítési kérdésekről, amelyek a nagyszámú ügy feldolgozása során a gyakorlatban rendre előfordultak.

Elkövethető-e bűncselekmény az online játéktérben? Egyáltalán, milyen magatartásokat lehet elképzelni? Milyen szankciók várnak az in-game szabályszegőkre? Lehet-e a való világ helyzeteire alkotott törvényeket alkalmazni az online játéktérben? Kinek lehet joghatósága?

Ezekre és számos egyéb kérdésre keresi a szerző a választ a tanulmányban, melyet az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő online játékok sajátosságai és a kibertér sejtelmes tulajdonságai hívtak életre. A gyorsan változó világban a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak is tartani kell a lépést a technológiai fejlődéssel, az in-game szereplőknek pedig alkalmazkodni kell ehhez. Különösen nagy kihívás a kibertérben történteket a való világ szabályainak megfeleltetni, de egy biztos: a bűnt büntetni kell, bárhol is követték el.

A tanulmány az európaitól eltérő amerikai információbiztonsági szabályozási gondolkodás megértését hivatott szolgálni. Az eltérések, amelyek az új innovációk kidolgozását és elterjedését segítik, olykor lazának, máskor rugalmasnak tűnnek. Külön kiemelendő a szabályozásban a kormányzati és a magánszféra intenzív, dinamikus és hatékony együttműködése, valamint az új tudományos eredmények, megoldások szinte azonnali alkalmazása: ezek együttesen jelentik az amerikai gazdaság hajtóerejét. Az európai, kontinentális jogi gondolkodáshoz képest az amerikai kevesebb konkrét szabály előírásával nagyobb teret ad a kreatív üzleti gondolkodásnak: ez sokszor hasznos, sok esetben viszont visszaélésekre ad lehetőséget.