Ügyészségi Szemle

A műszaki fejlődés, az ember környezetet nem kímélő életmódja tette szükségessé a környezetvédelem erősítését. Az ipari forradalmat követően a fokozódó nyersanyag felhasználás és hulladéktermelés folytán indult fejlődésnek a környezetvédelem, mely az 1950-es évek óta erősödik mind nemzetközi, mind regionális, mind pedig állami szinten. Napjainkban a hulladékgazdálkodással kapcsolatos paradigmaváltás tanúi lehetünk, mely átírja mind a termelői, mind a fogyasztói sztereotípiákat. A tanulmány két részben foglalkozik a környezetvédelem erősödésével, a hulladékokhoz való viszonyulással, a hulladékkezelés alapelveivel, a jogellenes hulladékelhelyezés elleni büntetőjogi fellépés kodifikációjával és a jogalkalmazás típushibáival, azok megoldásaival. 

Közös tanulmányukban a szerzők a konszenzuális elemek Be.-beli szerepét vizsgálják, különös tekintettel a vádemelés előtti egyezségre és a vádemelés utáni mértékes ügyészségi indítványra. A tanulmány a büntető igazságszolgáltatás egyik legnagyobb jelenlegi kérdését feszegeti, miszerint van-e létjogosultsága ezeknek az eljárásoknak egy olyan szabályozási környezetben, amely a büntetőeljárás fő célkitűzésének továbbra is a tényállás valósághű feltárását tekinti.

Kitér a tanulmány arra is, hogy mi a szerepe a terhelt beismerő vallomásának az eljárás különböző szakaszaiban, továbbá a jogalkotó milyen garanciarendszert hozott létre az említett jogintézmények vonatkozásában.

Szerbiában, Valjevóban idén 26. alkalommal rendezték meg a „Károkozás, kártérítés, biztosítás” témájú nemzetközi konferenciát, amelynek szervezői a belgrádi Jogösszehasonlító Intézet, a szerb Igazságügyi Akadémia valamint a Kártérítési Jog Társaság volt. A konferencián a szerb résztvevőkön kívül Ausztriából, Szlovéniából, Montenegróból, Olaszországból és Magyarországról érkeztek részben az igazságszolgáltatás területén dolgozó szakemberek (bírák, ügyészek) és a tudomány képviselői (egyetemi tanárok, akadémikusok), részben pedig a biztosítási üzletágat képviselő személyek, hogy a károkozás, a kártérítés és a biztosítás területéről származó kérdéseket és tapasztalataikat egymással megvitassák.

A szerző, aki részt vett ezen a konferencián, cikkében részletesen beszámol a rendezvényről.

A szerző 2022-ben Németországban, három bajorországi börtönben egy három hónapos ösztöndíj keretében, hat hetet töltött el. A börtönlelkészek mellett végzett gyakorlat alatt bepillantást nyert a bajor büntetés-végrehajtás rendszerébe.

Cikke egy személyes élmény feldolgozása: a felesége megölése miatt elítélt híres egyházzenésszel interjút készített. Az élettörténet tanulságait Viktor E. Frankl gondolati keretrendszerében dolgozta fel.

A tanulmány a 2017-ben felállított és tevékenységét 2021-ben megkezdett Európai Ügyészség hozzáadott értékét vizsgálja az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni küzdelem terén. Az Európai Ügyészség felállítását az Unió pénzügyi érdekei védelme hatékonyságának növelése indokolta, mivel ezen a téren számos ok miatt jelentős hiányosságok mutatkoztak. A szupranacionális uniós intézmény növeli az uniós költségvetést sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények nyomozásának és felderítésének eredményességét és racionalizálja az uniós pénzügyi érdekek védelmében közreműködő uniós intézmények közötti együttműködés formáit. További célja, hogy közvetett módon, hosszútávon növelje az Európai Unióba vetett közbizalmat és az egységes belső piac stabilitását.