A négy részből álló tanulmány a büntetőeljárás tudományának örökzöld kérdésével, a mérlegelés és a felülmérlegelés fogalmi meghatározásával, valamint a meggyőződéshez fűződő viszonyával foglalkozik a 20. század szakirodalmi eredményeinek áttekintésével. Bemutatja a mérlegelés és a meggyőződés gyakorlatban érzékelhető kiterjesztett értelmezését és annak hatását a bírói függetlenség érvényesülésére és az indokolási kötelezettség számonkérhetőségére. A szerző hitet tesz amellett, hogy a mérlegelési folyamat szinte teljes mértékben racionális, ezért kívülről is áttekinthető, és észszerű kritika alá vonható.