Ügyészségi Szemle

A környezettudatosság és a fenntarthatóság gondolata az utóbbi évtizedekben a tudományos és a hétköznapi diskurzus szerves részévé vált. Összességében a környezeti kérdések markánsabb artikulálódását figyelhetjük meg a társadalomtudományokban is. A szerző tanulmányában a környezetjogi kérdések jogfilozófiai vetületei kapcsán a következő kérdéseket veti fel: a fizikai környezeti értékek helye a kortárs jogfilozófiában; milyen jogfilozófiai előzményei/alapjai vannak a természeti és épített környezet védelméről szóló erkölcsi imperatívusznak; a jelenkor felelőssége a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében; a környezetjog mint jogterület jogfilozófiai aspektusból; a nagy világvallások viszonya a környezethez; a környezeti felelősség globális kontextusban, jogfilozófiai tükörben.

(Elkövetők és áldozatok)

A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja, van-e összefüggés a modern világ erőszakos hatása és a fiatalok reakciója között. Kitér továbbá a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőeljárás sajátosságaira és arra is, hogy vajon kimutatható-e az áldozati és az elkövetői minőség összekapcsolódása.

A szerző szerint nemcsak a bűncselekmény áldozata viktimizálódhat az igazságszolgáltatás gépezetében, hanem a fiatalkorú terhelt is, hiszen elkövetőként stigmatizálódik, így a büntetőeljárás és a büntetés a társadalmi beilleszkedési zavarok forrása is lehet.
A szerző a tanulmányában jogi és kriminológiai szempontból is áttekinti a 18 éven aluliak (a fiatalkorú terheltek és a kiskorú sértettek) helyét és szerepét a büntetőeljárásban.

A szerző a cikkében az ügyészség nemzetközi kapcsolatainak történetét követi végig, 1955-től napjainkig. A Magyar Nemzeti Levéltárban fellelhető, a nemzetközi tevékenységhez kapcsolódó első dokumentumok 1955-ből származnak. Mint ismert, 1953-ban került sor az új típusú ügyészi szervezet létrehozására. Felállították a Legfőbb Ügyészséget, és új tevékenységi körként jelent meg a büntető szakágon kívüli tevékenység: az általános törvényességi felügyelet és a polgári felügyelet. Az ügyészséggel kapcsolatban az utóbbi húsz évben több olyan nemzetközi eseményre is sor került, amelynek Magyarország adott otthont. Többek között az Európa Tanács 6. legfőbb ügyészi konferenciáját említi a cikk, amelyre 2005 májusában került sor, de a Eurojustice egyik éves konferenciáját is Budapesten tartották, 2010 októberében. A szerző kitér a hazai ügyészi szervezet 150. évfordulója kapcsán szervezett ünnepi sorozatra is.

A szerző a szakmai cikkében a büntetés-végrehajtási intézetben végzett törvényességi vizsgálatok tapasztalatait osztja meg az olvasóval, a nem magyar állampolgárságú fogvatartottak vonatkozásában. A cikk kitér arra, miszerint az elítéltek a vonatkozó speciális jogszabályi rendelkezésekkel tisztában vannak, azokat betartják, a büntetés-végrehajtás személyi állománya pedig a jogszabályi rendelkezések érvényre juttatására törekszik az eljárása folyamán. A fogvatartottak nagyobb száma a speciális szükségletek biztosítása érdekében a fogvatartásért felelős szerv részéről megnövekedett anyagi és személyi ráfordítást igényel. A vizsgálat kimutatta, hogy amennyiben egyes fogvatartottak jogosultságaikkal nem vagy nem teljes körben tudtak élni, annak okai a büntetés-végrehajtási intézet hatáskörén kívüli tényezőkre voltak visszavezethetők.

A szakmai cikk a Somogy Megyei Főügyészség Közjogi Szakága által e tárgykörben 2020- 2021. évben lefolytatott törvényességi vizsgálatok tapasztalatait mutatja be, egyben rávilágít arra is, hogy a pandémia milyen hatással volt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenységre.

A szerző konkrét példákon keresztül mutatja be a büntetőjogi szakággal folytatott együttműködés keretében lefolytatott törvényességi vizsgálatok főbb megállapításait, valamint a feltárt jogszabálysértések alapján tett ügyészi intézkedéseket, illetve javaslatot is megfogalmaz az ismertetett hiányosságok rendőri szerv általi kiküszöbölése érdekében.

A tanulmány az Országos Kriminológiai Intézetben 2021-2022-ben „Az állatok büntetőjogi védelmének kérdései” címmel folyt kutatásról készülő cikksorozat bevezető része. A Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett kutatás célja, hogy ismertesse a vadon élő védett és fokozottan védett állatokat érintő mérgezéses eseteket, feltárja és bemutassa a joggyakorlatot. Hazánkban a fenti tárgykörben még nem készültek vizsgálatok, így az eredmények meghatározóak lehetnek a későbbi elemzések, illetve a jogalkalmazói gyakorlat számára. A sorozat első része a Föld és az élővilág állapotát bemutató Élő Bolygó Jelentésből, valamint „A világ madarainak helyzete 2022” című tájékoztatóból indul ki. Bemutatja azt, hogy Magyarországon milyen arányban pusztulnak el ragadozó madarak mérgezés következtében, illetve áttekinti az utóbbi időszak kiemelkedő eseteit.