Ügyészségi Szemle

A tanulmány az emberkereskedelem elleni fellépésről szól, amelynek során a felderítés, az eset hatóságok tudomására jutása az egyik legfontosabb tényező. A szexuális- és a munka célú kizsákmányolás cselekményeit magában foglaló büntetőeljárások „bizonyítékszegények”, elsősorban a személyi bizonyítékok, azon belül is a sértetti vallomások állnak rendelkezésre. Az, hogy a sértett mennyire együttműködő, attól is függ, hogy milyen légkörben zajlik az első kihallgatása. Ez az eljáró rendőrök felkészültségén, érzékenységén (is) múlik. A jogalkalmazók, különösen a rendőrök és az ügyészek szemléletformálása, áldoztaközpontúságuk erősítése fontos aspektusa az emberkereskedelem elleni fellépésnek. Ezzel kapcsolatban 2019 óta számos képzést szerveztek az egyes hivatásrendek, saját szervezetük számára külön is, illetve a Belügyminisztérium által közösen is. A szerző a tanulmányában az emberkereskedelem rövid áttekintését követően a reaktív és proaktív fellépésről, valamint az Országos Kriminológiai Intézetben (OKRI) 2022-ben lefolytatott kutatás eredményeiről, kiemelten az ügyészi tapasztalatokról, ezen belül is a nehézségekről és a kihívásokról számol be.

A szerző tanulmányában a Kissvábhegyi bírói és ügyészi villatelepet mutatja be, a kialakulásához vezető úttól kezdve, a kivitelezésen át, egészen a második világháború végéig. A 20. század eleji Magyarország gazdasági, anyagi viszonyai lehetővé tették, hogy a korban folytatott számos igazságügyi célt szolgáló épület megvalósulása mellett az igazságügyben tevékenykedők is a társadalmi státuszokhoz illeszkedő, ahhoz méltó lakásokban éljenek. Ez az elgondolás a budapesti Kissvábhegyen a bírói-ügyészi villatelep létrejöttét eredményezte az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület kezdeményezése, illetve a korszak egyik neves építészének, Árkay Aladár terveinek a megvalósulása folytán. A tervek megvalósulását jelentős mértékben segítette a főváros akkori polgármestere, illetve a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is. A hazánkban jogtörténeti, várostörténeti, illetve művészettörténeti szempontból is egyedülálló villatelep az önálló villákban, illetve a bérházban való lakhatás mellett elsősorban az igazságügyi alkalmazottak fővárosban tanuló gyermekei számára megfelelő, modern színvonalú elhelyezést biztosított a Kissvábhegyen létrejött internátus révén. A villatelep sorsának alakulásában a 20. századi magyar történelem eseményei is visszaköszönnek.

A tanulmány célja a környezetet és természetet sértő bűncselekmények elleni uniós fellépés fejlődési tendenciáinak felvázolása és legújabb eredményeinek bemutatása. Az Európai Unió környezetvédelmi büntetőjogának a célja a környezetet és természetet sértő vagy veszélyeztető magatartások kriminalizálása és szankcionálása. A Lisszaboni Szerződést követően, az abban rögzített, megerősített büntetőjogi kompetenciák alapján, az Európai Bizottság 2021-ben egy irányelvjavaslatot dolgozott ki, amely jelentősen kiszélesítené a büntetendő magatartások körét és szigorítana a kiszabható szankciókon. Az Európai Unió környezetvédelmi büntetőjogának fejlődése természetesen a nemzeti jogalkotásra is hatással van, hiszen az implementációs kötelezettségük révén a tagállamok kötelesek átültetni az uniós irányelveket a saját büntetőjog-rendszerükbe. Bár a magyar büntetőjog alapvetően összhangban van az uniós irányelvjavaslat követelményeivel, ugyanakkor egyes bűncselekményi tényállások nem szerepelnek expressis verbis a Btk. környezet és a természet elleni deliktumok elkövetési magatartásai között, és a bűncselekményekre irányadó büntetési tételkeretek se mindenhol érik el a javaslat követelményeit, így az irányelv elfogadása ránk nézve is jogalkotási kötelezettséggel jár majd.

A tanulmány a társállatokon elkövetett állatkínzás bűncselekményének kriminológiai aspektusait vizsgálja, fókuszában az elkövetők és az elkövetés jellemzői állnak. A feldolgozott deliktum kereteit az OTDK-ra beadott dolgozat időpontjában hatályos – időközben részben módosult – jogszabályok határozták meg, míg az elkövetők és az elkövetés ismertetőjegyeivel kapcsolatos megállapításokat egy korábbi empirikus kutatásokra, statisztikai adatokra és jogesetekre alapozta a szerző.

A bűncselekmény dinamikájának megismerésével egyfajta problémakatalógus tárul az olvasó elé, hiszen az elkövetés mozgatórugója egyéni és társadalmi szinten is komoly dilemmákra mutat rá. A probléma komplex megoldásának elsődleges pillére – a repressziót megelőzve, de nem kizárva – a prevenció.

A komplexitás azonban éppen arra utal, hogy a szemléletváltásnak túl kell terjednie a gyermekek edukációján, hiszen a deviáns minta korrekciója nélkülözhetetlen minden korosztály tekintetében épp úgy, ahogyan az állatvédelmi hatóság aktivitása is kikerülhetetlen elem. Ugyanis nem akkor érünk el valódi eredményt, ha az állatkínzás meg sem történik.