Ügyészségi Szemle

2023-03

Ibolya Tibor

A fürdővíz, a gyerek és a lóláb, avagy miért és kinek probléma, ha a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében a Kúriához fordul

Ibolya Tibor

büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes

Ibolya Tibor, büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1994-ben. Később gazdasági büntetőjogi és kriminalisztikai szakjogász képzettséget is szerzett. Az egyetem elvégzése után a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészségen volt ügyészségi fogalmazó, ügyész, majd kerületi vezető helyettes ügyész. Főügyészségi és nyomozó ügyészi gyakorlattal rendelkezik. 2005-ben nevezték ki kerületi vezető ügyésznek a Budapesti IV. és XV. kerületi Ügyészségre, innen került 2010-ben a Legfőbb Ügyészség Kabinetjéhez, ahol a legfőbb ügyész büntetőjogi referenseként dolgozott, majd főosztályvezető helyettesi megbízást kapott. 2012. július 1. és 2022. július 7. között fővárosi főügyész, 2022. július 8-tól büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán (KRE ÁJK) címzetes egyetemi tanár, a kriminalisztika tantárgy oktatója.

Absztrakt

A fürdővíz, a gyerek és a lóláb, avagy miért és kinek probléma, ha a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében a Kúriához fordul

A szerző a tanulmányában a jogállamiság elvéből kiindulva, a jogorvoslat a törvényesség érdekében mint – a magyar büntetőeljárási törvény által biztosított – rendkívüli jogorvoslati eszköznek a magyar jogrendszerben betöltött kiemelkedő szerepéről ír. A kizárólag a legfőbb ügyész által előterjeszthető rendkívüli jogorvoslat célja kettős: egyrészt a jogegység előmozdítása, másrészt pedig a jogsértés deklarálásával a jogerős bírósági döntés terhelt javára történő megváltoztatása. Ennek jegyében a szerző az elmúlt öt év legfőbb ügyész által benyújtott jogorvoslati indítványait vonultatja fel, kiemelve azt, hogy a benyújtott indítványok hány esetben irányultak a terhelt javára, illetve a terhelt büntetőjogi helyzetének kedvezőbbé tételére. A szerző szerint a jogintézményt nem várt helyről érték támadások; egy, a közelmúltban megtörtént európai uniós vonatkozású jogeset, valamint a kiegészítő pótmagánvád szabályainak legutóbbi módosítása kapcsán a tanulmány arra keresi a választ, hogy vajon kik és miért szeretnék a jogintézmény alkalmazhatóságát korlátozni.

2023-03

Garai Renáta – Márton–Béda Anikó

A szóbeli bántalmazás büntetőjogi és pszichológiai hatásai; interjú egy klinikai szakpszichológussal

Garai Renáta – Márton–Béda Anikó

az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos munkatársa, Nyíregyházi Járási Ügyészség ügyésze

Garai Renáta, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos munkatársa. 2015-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK). 2020-ban fiatalkorúak szakjogásza képesítést szerzett a Pázmány Péter katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán (PPKE JÁK). PhD fokozatát 2021-ben szerezte meg a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán (KRE JÁK). 20 éve dolgozik az ügyészi szervezetben; ebből 12 évet a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségen töltött, jelenleg az OKRI tudományos munkatársa. Kutatási területe: a családon belüli erőszak, a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények, valamint a családjog, a gyermekvédelem, a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem.

Márton–Béda Anikó ügyész a Nyíregyházi Járási Ügyészségen. 2002-ben végzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2003. október 1-jétől dolgozik az ügyészi szervezetben, 2006-ban tette le a jogi szakvizsgát, 2009. január 1-jétől a Nyíregyházi Járási Ügyészség ügyésze. 2014 júniusában a lelkiismeretesen végzett, magas színvonalú munkavégzéséért eredményes munkásságért oklevéllel tüntették ki. Ügyészi kinevezése óta fő szakterülete: a családon belüli erőszakos ügyek. A Legfőbb Ügyészség szakmai-tudományos konferenciáján tartott előadásáért a bíráló bizottság dicséretben részesítette. 2019-ben a Kozma Sándor Tudományos Pályázaton – társszerzőként – első helyezést ért el, 2023-ban pedig különdíjban részesült. Társszerzője a 2023-ban megjelent „Az ügyészség az igazságszolgáltatás rendszerében – 150 év elméleti és gyakorlati tapasztalatai” c. ünnepi kötetnek.

Absztrakt

A szóbeli bántalmazás büntetőjogi és pszichológiai hatásai; interjú egy klinikai szakpszichológussal

A 2013. július 1-jén hatályba lépett 2012. évi C. törvény (Btk.) a családon belüli erőszak elleni hatékonyabb fellépés jegyében új bűncselekményként iktatta be a kapcsolati erőszak deliktumát. A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények fejezetben szereplő tényállás 2023 nyarán a tízedik születésnapját „ünnepelhette”. A bűncselekmény lényegi sajátosságait kiemelve a szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelenséggel összefüggésben nemcsak a büntetőjogi, hanem a közjogi, családjogi és polgári jogi aspektusok is hangsúlyosan megjelennek. A statisztikai adatok szemléltetésével a tanulmány az elmélet és a gyakorlat kontextusára is rávilágít, majd az emberi méltóságot sértő, megalázó és erőszakos magatartás tanúsításával járó – és immáron büntetendő – szóbeli bántalmazást tárgyalja, egy klinikai szakpszichológus gondolataival ötvözve.

2023-03

Tilki Katalin

A védett és fokozottan védett vadon élő állatokat érintő mérgezéses esetek IV.

Tilki Katalin

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos munkatársa

Tilki Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos munkatársa, 1992-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A jogi diploma megszerzése után a szentendrei bíróságon dolgozott fogalmazóként. 1993-tól kutat az OKRI Büntető Jogtudományok Osztályán. 1994-ben tette le a jogi szakvizsgát. Kutatási területe: a környezet és természet elleni bűncselekmények. Környezeti büntetőjogot oktatott az ELTE Jogi Továbbképző Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar (PKE-JÁK) Deák Ferenc Intézet által szervezett környezetvédelmi szakjogász, jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember képzés, valamint a PPKE JÁK-on a Környezetjog tantárgy keretében. Egyik szerzője a „Támpontok az állatkínzás nyomozásához” és a 2022-ben megjelent Környezetjog tankönyvnek.

Absztrakt

A védett és fokozottan védett vadon élő állatokat érintő mérgezéses esetek IV.

A tanulmány az Országos Kriminológiai Intézetben 2021-2022-ben „Az állatok büntetőjogi védelmének kérdései” címmel folyt kutatásról készülő cikksorozat utolsó része, amely kiindulási pontként ismerteti a vadon élő védett és fokozottan védett állatokat érintő mérgezéses esetekkel kapcsolatos jogalkalmazói tapasztalatokat, majd ezt követően összefoglalja a jogesetek vizsgálata során körvonalazódott problémákat, és felvázolja a lehetséges megoldásokat. A nyomozás során nehézséget okoz egyrészt a konkrét elkövetés hely megállapítása, az, hogy az elkövetés helyszíne nehezen megközelíthető és ingerszegény, másrészt pedig a tanúk hiánya. Sokszor az időmúlás és az elkövető személyének kiderítése is gondot jelent. Ezekben az ügyekben kulcsfontosságú a rendőrség azonnali értesítése és a helyszíni szemle lefolytatása, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat rendszeres ellenőrzése.

2023-03

Huszár Julianna – Windt Szandra

Az online tér segítségével megvalósuló emberkereskedelemről Gondolatok egy hágai workshopon elhangzottakkal kapcsolatban

Huszár Julianna – Windt Szandra

Legfőbb ügyészségi ügyész, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos főmunkatársa – főtanácsos

Huszár Julianna, legfőbb ügyészségi ügyész. 1998-ban végzett a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A diploma megszerzését követően a Budapesti XI. és XXII. kerületi Ügyészségen lett fogalmazó, majd a különböző szolgálati helyeken töltött évek után, 2017 júniusától dolgozik a Legfőbb Ügyészségen. Ezen időponttól kezdve foglalkozik kiemelten az emberkereskedelem elleni küzdelemből az ügyészségre háruló feladatok végrehajtásával. Ennek keretében részt vett a témában született, az ügyészségi jogalkalmazást formáló legfőbb ügyészségi iránymutatások kidolgozásában. 2022 óta képviseli a Legfőbb Ügyészséget a Nemzeti Koordinációs Mechanizmus ülésein. 2023 januárjától az emberkereskedelemre szakosodott ügyészek hálózatának koordinátora.

Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos főmunkatársa, főtanácsos. 2002-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán (PPKE BTK) magyar nyelv és irodalom, valamint szociológia szakán. 2005-ben szerezte meg ugyanezen az egyetemen az Európai uniós szakértő oklevelet. 2009-ben a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Doktori Iskolájában kriminológiából védte PhD értekezését. 2002-től kutat az OKRI-ban. 2012 óta képviseli az OKRI-t a Nemzeti Koordinációs Mechanizmus és az NGO Kerekasztal ülésein, valamint kutatja az emberkereskedelem jelenségét. 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Bizottsága odaítélte részére a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. A pályázat címe: Az emberkereskedelem jelensége a pandémia árnyékában és a jogalkalmazók attitűdje.

Absztrakt

Az online tér segítségével megvalósuló emberkereskedelemről Gondolatok egy hágai workshopon elhangzottakkal kapcsolatban

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) első alkalommal szervezett regionális workshopot az online tér segítségével megvalósuló emberkereskedelemmel kapcsolatban (Regional Workshop to Address Technology-Facilitated Trafficking in Human Beings) Hágában, 2023. május 16. és 18. között. A szerzők a workshop második és harmadik napján vettek részt, ahol konkrét eseteken keresztül ismerték meg a kanadai, az egyesült államokbeli, az izraeli és a holland gyakorló jogalkalmazók (rendőrök és ügyészek) tevékenységét. A szerzők az elhangzottak bemutatása mellett azok magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről is beszámolnak.

2023-03

Antali Dániel Gábor – Lászlóné Varga Dóra

Az ügyészség eszközei és lehetőségei a nyomozás során az időszerűség biztosítása érdekében

Antali Dániel Gábor – Lászlóné Varga Dóra

Békéscsabai Járási Ügyészség ügyésze, PhD hallgató - ügyészségi fogalmazó

Antali Dániel Gábor, ügyész a Békéscsabai Járási Ügyészségen. 2011-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Még ebben az évben ügyészségi fogalmazónak nevezték ki a Békéscsabai Városi Ügyészségre. 2015-ben szakvizsgázott, majd 2015. szeptember 1-jétől alügyész, 2020. március 1-jétől pedig ügyész lett. A mindennapi munkavégzés mellett rendszeresen publikál alkotmányjogi és büntetőjogi témákban. Több alkalommal részt vett és elismerésben részesült a Kozma Sándor Tudományos Pályázaton, valamint az évente megrendezett Ügyészségi Szakmai és Tudományos Konferencián.

Lászlóné Varga Dóra, PhD hallgató a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájában. 2021-ben végzett ugyanennek az egyetemnek az Üzleti Jogi Modulján. Még ebben az évben, párhuzamosan a doktori iskolai tanulmányaival – változó szolgálati helyen – fogalmazónak nevezték ki a Gyulai és Békéscsabai Járási Ügyészségre. 2022 novemberében Antali Dániel Gábor ügyésszel a XXXIII. Szakmai-tudományos Konferencián elismerésben részesült. 2023. február 1-jétől államilag támogatott képzésben folytatja doktori tanulmányait.

Absztrakt

Az ügyészség eszközei és lehetőségei a nyomozás során az időszerűség biztosítása érdekében

Mai büntető igazságszolgáltatásunk egyik legkardinálisabb területe az eljárás időszerűségének kérdése. Az igazságszolgáltatás a legnagyobb „bűnt” azzal valósítja meg, ha az elkövetett bűncselekményre csak évekkel később ad választ. A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen eszközei és lehetőségei vannak az ügyészségnek a nyomozás során az időszerűség – mint a tisztességes eljáráshoz való jog egyik elemének – biztosítása érdekében. A szerzők – a mindennapok tapasztalatait is felhasználva – szót ejtenek a szignálásokról, az iratvizsgálatokról, de az intézkedések kilátásba helyezéséről vagy épp a feltételes ügyészi felfüggesztésről is.

2023-03

Somogyi Csilla

A sértetti jogok megjelenése az EJEB joggyakorlatában

2023-03

Kiss Máté Jenő

Menekülés a párkapcsolati erőszak börtönéből – II. rész: Az agresszor életére törő bántalmazottak cselekményének megítélése az angolszász jogrendszerekben

Kiss Máté Jenő

bírósági titkár

Kiss Máté Jenő, bírósági titkár a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). 2014-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK). 2018-ban, a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíj keretében, hét hónapot töltött az ausztráliai Melbourne-ben. 2019-ben szakvizsgázott. 2022-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE ÁJK Doktori Iskolájában.

2014-ben ügyvédjelöltként kezdte jogi pályafutását, 2015-től a Dabasi Járásbíróság, 2016-tól pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) fogalmazója. A szakvizsgát követően, 2020-tól a PKKB bírósági titkára, büntető és szabálysértési ügyszakban.

Tagja a bírósági szervezet Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózatának.

Többször részt vett az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat bírósági dolgozóknak rendezett képzésein és versenyein.

Absztrakt

Menekülés a párkapcsolati erőszak börtönéből – II. rész: Az agresszor életére törő bántalmazottak cselekményének megítélése az angolszász jogrendszerekben

A kétrészes tanulmány azon bántalmazottak problémájával foglalkozik, akik – miután hosszú éveket töltöttek egy abuzív párkapcsolatban és megtapasztalták, hogy a hatóságok képtelenek megvédeni őket a rájuk otthon leselkedő veszélytől, nem láttak más kiutat az agresszor fogságából, mint partnerük megölését. A kétrészes cikksorozat második részében a szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy az agresszor életére törő bántalmazottak milyen feltételek mellett mentesülhetnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól az angolszász jogrendszerekben. Megállapítást nyer, hogy a common law országaiban a joggyakorlat gyorsabban adaptálta a pszichológia és a szociológia családon belüli erőszakkal kapcsolatos kutatási eredményeit, mint a kontinentális jogrendszerekben. E megközelítés sajátos megoldásokat eredményezett, és ezeknek köszönhetően a bíróságok nemcsak a büntetéskiszabás, hanem a minősítés szintjén is figyelembe vehetik azt a kontextust, amelyben a cselekményre sor került.

Ügyészségi Szemle