Ügyészségi Szemle

2024-02

Rimóczy István

Mérlegelés, meggyőződés, felülbírálat III. rész

Rimóczy István

fővárosi főügyészségi ügyész

Rimóczy István fővárosi főügyészségi ügyész. 1998-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 2002-ig volt fogalmazó a Budapesti XIV. és XVI. kerületi Ügyészségen, ezt követően a Nyíregyházi Járási Ügyészségen lett ügyészségi titkár, majd később ügyész. 2009. és 2022. között a Gazdasági Bűnügyek Csoportjának vezető-helyettes ügyésze, 2013-tól a Beismert Ügyek Csoportjának vezetője volt. 2023-tól a Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági Ügyek Osztályán dolgozik.

Absztrakt

Mérlegelés, meggyőződés, felülbírálat III. rész

A négy részből álló tanulmánysorozat a büntetőeljárás tudományának örökzöld kérdésével, a mérlegelés és a felülmérlegelés fogalmi meghatározásával, valamint a meggyőződéshez fűződő viszonyával foglalkozik a 20. század szakirodalmi eredményeinek áttekintésével. Bemutatja a mérlegelés és a meggyőződés gyakorlatban érzékelhető kiterjesztett értelmezését és annak hatását a bírói függetlenség érvényesülésére és az indokolási kötelezettség számonkérhetőségére. Ebben a részben a szerző kitér az indokolási kötelezettségnek a bírói mérlegelésben való szerepére, tanulmányát a meggyőződés elemzésével zárja.

Az Ügyészségi Szemle következő számában közöljük a cikksorozat befejező, negyedik részét.

2024-02

Simonyi-Kovács Melinda

A büntetőeljárás egyéb útra terelésének lehetőségei, és ezek alkalmazása a gazdasági bűncselekmények körében. I. rész

Simonyi-Kovács Melinda

LL.M, a Győri Járási Ügyészség ügyésze

Simonyi-Kovács Melinda, LL.M, a Győri Járási Ügyészség ügyésze. 2002-ben végzett az ELTE ÁJK-n. 2003-tól a Győri Járási Ügyészségen fogalmazó, majd alügyész, és 2011-től ugyanitt ügyész. 2004-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán pénzügyi adó-, illeték- vámszakértő diplomát, majd 2023-ban gazdasági büntetőjogi szakjogász oklevelet szerzett az ELTE ÁJK-n. Jelenleg a Széchényi István Egyetem Deák Ferenc ÁJK-n PhD hallgató. Kutatási területe – ügyészi munkájához kapcsolódva – a gazdasági bűncselekmények, illetve a büntetőjogon kívüli – a büntetőeljárással párhuzamosan alkalmazott – punitív szankciók és alkalmazásuk alkotmányossági kérdései.

Absztrakt

A büntetőeljárás egyéb útra terelésének lehetőségei, és ezek alkalmazása a gazdasági bűncselekmények körében. I. rész

A büntetőeljárások időszerűségének javítása állandó vita tárgya mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás területén. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény számos eszközt biztosít az ügyészség számára – a terhelti együttműködés esetére –, amelyek a büntetőeljárás gyorsítását, annak „egyéb” útra terelését és egyúttal a bíróságok tehermentesítését szolgálják. A tanulmány célja ezen Be. által szabályozott jogintézmények, valamint a bíróság előtti eljárást kiváltó lehetőségek megjelenése a gazdasági bűncselekmények körében. A tanulmány ismerteti, hogy mely deliktumokat tárgyalja a büntető anyagi jog a gazdasági bűncselekmény fogalmában, ezek közül melyek fordulnak elő „tipikusan”, majd a szerző gyakorlati tapasztalatai alapján az írás szemlélteti, mely eljárást gyorsító intézmények jelennek meg leginkább az egyes bűncselekmények körében, és milyen hatást gyakorolnak az időszerűségre ezen ügyekben.

2024-02

Windt Szandra

A proaktivitás lehetőségei a munkacélú kizsákmányolás elleni küzdelemben

Windt Szandra

főtanácsos, az OKRI tudományos főmunkatársa

Windt Szandra főtanácsos, az OKRI tudományos főmunkatársa, 2002-ben végzett a PPKE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint szociológia szakon. 2005-ben szerezte meg ugyanezen egyetemen az Európai uniós szakértő oklevelét, 2009-ben pedig a Miskolci Egyetemen a PhD fokozatát. 2002-től kutat az Országos Kriminológiai Intézetben. 2012 óta képviseli az Országos Kriminológiai Intézetet a Nemzeti Koordinációs Mechanizmus és az NGO Kerekasztal ülésein, valamint kutatja az emberkereskedelem jelenségét. 2021-ben az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Bizottsága odaítélte részére a Bolyai János Kutatási Ösztöndíja Az emberkereskedelem jelensége a pandémia árnyékában és a jogalkalmazók attitűdje témakörben. 2023-ban a kultúráért és innovációért felelős minisztertől megkapta az Emberi Méltóság Védelméért díjat.

Absztrakt

A proaktivitás lehetőségei a munkacélú kizsákmányolás elleni küzdelemben

A munkacélú kizsákmányolás, a munkáltatással kapcsolatban elkövetett emberkereskedelem elleni küzdelem nem csak a magyar hatóságoknak okoz nehézséget. A jelenség komplexitása, az érdekelt felek megtalálása, az információszerzés és a bizonyítás más országokban is kihívások elég állítja a hatóságok tagjait. A tanulmány az uniós szabályozás bemutatását követően a foglalkoztató, a foglalkoztatott és a foglalkoztatás feltételei során megjelenő kizsákmányolásra utaló jeleket összegezi a hatékonyabb áldozatazonosítás érdekében.

2024-02

Fedor Zsuzsanna Réka

Az állatok élethez való joga a büntetőjogi védelem tükrében

Fedor Zsuzsanna Réka

Balassagyarmati Járási Ügyészség ügyésze

Fedor Zsuzsanna Réka a Balassagyarmati Járási Ügyészségen teljesít szolgálatot ügyészként, valamint a Nógrád Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője. A PPKE Jog- és Államtudományi Karán végzett 2016-ban, majd ugyanezen évben nevezték ki a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészségre ügyészségi fogalmazónak. 2021-től alügyészként, 2023-tól pedig ügyészként teljesít szolgálatot Nógrád vármegyében. Emellett a PPKE Doktori Iskolájának abszolutóriumot szerzett doktorandusz hallgatója. A doktori értekezését Az állatvédelem büntetőjogi vonatkozásai – különös tekintettel az állatkínzás törvényi tényállására címmel írja, így a fő kutatási területe az állatvédelem és az állatkínzás bűncselekménye.

Absztrakt

Az állatok élethez való joga a büntetőjogi védelem tükrében

Mind Magyarországon, mind a világon egyre nagyobb hangsúlyt kap az állatok életének és testi épségének védelme. A tanulmány nemcsak a Büntető törvénykönyv és az Állatvédelmi törvény egyes rendelkezéseit ismerteti, hanem visszamegy egészen az alapokig, így addig, hogy a rendszertani besorolás szerint mi számít egyáltalán állatnak és a jogrendben hol foglalják el a helyüket ezen élőlények. A szerző összeveti az állatok élethez és méltósághoz való jogát az emberek élethez és méltósághoz való jogával, majd ezeket is alapul véve vonja le a konklúziót arról, hogy az állatoknak miből eredeztethető az élethez való joga, és a törvények hogyan és milyen módon képesek ezt a jogot megvédeni.

2024-02

Kovács Attila

Megfojtott virágok – A védett természeti területeken elkövetett jogsértések elleni ügyészi fellépés szempontjai

Kovács Attila

Vas Vármegyei Főügyészség mb. főügyészségi csoportvezető ügyésze.

Kovács Attila a Vas Vármegyei Főügyészség mb. főügyészségi csoportvezető ügyésze. 2005-ben végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Még ebben az évben ügyészségi fogalmazónak nevezték ki a Sárvári Járási Ügyészségre. 2009-ben tette le jogi szakvizsgáját, és kapott ügyészségi titkári kinevezést a Szombathelyi Járási Ügyészségen. 2010-től közérdekvédelmi szakterületi ügyész. 2012-től a Vas Vármegyei Főügyészség Közigazgatási Jogi és Környezetvédelmi Csoportjának főügyészségi ügyésze, 2023 decemberétől pedig megbízott csoportvezető ügyésze. Több alkalommal vett részt és részesült dicséretben az Ügyészségi Szakmai és Tudományos Konferencián. Az ügyészi munka mellett környezet-és természetvédelmi témákban rendszeresen tart előadásokat és jelennek meg publikációi.

Absztrakt

Megfojtott virágok – A védett természeti területeken elkövetett jogsértések elleni ügyészi fellépés szempontjai

Magyarország Alaptörvénye kiemelt feladatként határozza meg nemzeti értékeink megóvását, köztük a Kárpát-medence természeti és ember által alkotta értékeinek, valamint természeti erőforrásainak megőrzését, gondos használatát. Az Alaptörvényben meghatározott állami felelősség megjelenítése körében, a környezeti érdekek érvényesítésében meghatározó szerepe van az ügyészségnek. A tanulmány bemutatja az ügyész természetvédelmi jogterületen betöltött szerepét, feladat-és hatásköreit. A szerző a kialakult ügyészségi és közigazgatási hatósági joggyakorlat ismertetésén keresztül elemzi az ügyészség fellépési lehetőségeit, továbbá a természeti értékek védelmét szolgáló előírások megsértésével járó magatartások ügyészi megítélésének szempontjait.

2024-02

Oláh Edit

A tévedés mint büntethetőségi akadály szabályozásának története

Oláh Edit

Hajdúszoboszlói Járási Ügyészség ügyésze

Oláh Edit a Hajdúszoboszlói Járási Ügyészség ügyésze. 2009-ben végzett a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2012 júniusáig egy debreceni székhelyű egyéni ügyvéd mellett ügyvédjelölt, míg 2012 júliusától a Debreceni Járási Ügyészségen ügyészségi fogalmazó, illetve 2016 márciusától alügyész. 2022 augusztusától a Debreceni Járási Ügyészségre és a Hajdúszoboszlói Járási Ügyészségre – mint változó szolgálati helyre – kinevezett ügyész, akinek a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyész által kijelölt szolgálati helye kezdetben a Debreceni Járási Ügyészség, majd 2024. március 1-jétől a Hajdúszoboszlói Járási Ügyészség. Ügyészségi szolgálati ideje alatt nyolc alkalommal vett részt ügyészségi szakmai-tudományos konferencián, többször legfőbb ügyészségi dicséretben részesült a szakmai bizottság által kiemelt teljesítménye miatt.

Absztrakt

A tévedés mint büntethetőségi akadály szabályozásának története

A tanulmány a büntethetőségi akadályok jelenlegi rendszerében fellelhető tévedés jogintézményként történő megjelenését igyekszik szemléltetni, visszanyúlva az ókori keleti jogrendszerekig, kitekintve a római jogra, végig haladva a magyar büntetőjog írásos kódexein, az 1961. évi V. törvénnyel bezárólag. Bár tévedni – napjainkban is – emberi dolog, így szól a mondás, azonban ennek a büntethetőséget érintő jogi megítélése a kezdetek óta jóval árnyaltabb. A jelenleg hatályos magyar jogszabályokból ismert tévedés – mint büntethetőségi akadály – is fejlődésen ment keresztül, átalakult az évszázadok során, igazodott a társadalmi elvárásokhoz és a történelmi kihívásokhoz.

2024-02

Sztancs Edit

A mesterséges intelligencia és a büntetőjog dogmatikai szempontból

2024-02

Erdődy Gyula

A közigazgatási szabályszegések szankciórendszerének változásai hazánkban, nemzetközi kitekintéssel

Erdődy Gyula

Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség ügyésze

Erdődy Gyula jogi végzettségének megszerzését követően 2002 és 2012 között Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szabálysértési és Birtokháborítási Csoportjánál ügyintézőként, majd csoportvezetőként teljesített szolgálatot. Az ügyészi szervezetbe 2013-ban került, ahol kezdetben a Pécsi Nyomozó Ügyészségen, majd a Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészségen, ezt követően a Komlói Járási Ügyészségen büntető szakági alügyészként dolgozott. A Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészségen ügyészi kinevezése óta, 2021-től teljesít szolgálatot. Tudományos tevékenységet 2008 óta folytat. Kutatási területe a szabálysértési jog.

Két tucat publikációja kisebb részben büntetőjogi és büntető eljárásjogi, nagyobb részben szabálysértési jogi tárgykörben jelent meg. Tudományos doktori (PhD) fokozatot 2018-ban szerzett.

Absztrakt

A közigazgatási szabályszegések szankciórendszerének változásai hazánkban, nemzetközi kitekintéssel

Az ’50-es években bevezetett szabálysértéseket a korabeli jogalkotás generális államigazgatási szankciónak szánta, de már az első szabálysértési kódexet követően megmutatkoztak a jogintézmény alapjait érintő anomáliák. A ’80-as évekre komolyan kérdésessé vált, hogy a szabálysértési jog maradhat-e a közigazgatási szankcionálás központi tényezője. A rendszerváltozás után a szabálysértési jognak meg kellett felelnie, az „európai környezet” kihívásainak is, miközben a jogágon kívüli közigazgatási szankciók egyre hatékonyabbnak mutatkoztak a közigazgatási szabályszegések szankcionálására. A szabálysértési jog a 2000-es évek közepétől egyre inkább kiszorult a közigazgatási szankcionálás köréből, mígnem a hatályos szabálysértési törvény a jogágat a bűncselekmények legenyhébb szegmensének a peremére terelte. A tanulmány a német és a francia szabályozás figyelembe vételével a közigazgatási szabályszegések szankciórendszerének az ezredforduló utáni hazai változását mutatja be, majd a jogalkotás lehetséges irányára vonatkozóan tesz néhány javaslatot.

2024-02

Suplicz Dóra

The effect of psychopathy on criminal liability and sentencing

Suplicz Dóra

Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség alügyésze

Suplicz Dóra az ELTE ÁJK-n szerezte meg jogi diplomáját, majd ezt követően a Pedagógia és Pszichológiai Karon viselkedéselemzőként végzett. 2019 novemberétől a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség fogalmazója, 2024 májusától pedig alügyésze.

Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (European Judicial Training Network, EJTN) által 2020-ban megrendezett Themis verseny EU büntetőjog és bűnügyi együttműködés elnevezésű középdöntőjében csapatával I. helyezést értek el. 2021-ben megszerezte a pszichológia mester diplomáját a Szegedi Tudományegyetem. A Legfőbb Ügyészség által 2023 novemberében szervezett XXXIII. Szakmai-tudományos Konferencia idegen nyelvi szekciójában I. helyezést ért el.

Absztrakt

The effect of psychopathy on criminal liability and sentencing

Psychopathy can be defined by listing traits describing their emotional world, i.e. the shallow and bleak emotions, lack of guilt, lack of responsibilities, and lack of empathy.

Psychopaths are represented in a higher proportion within the prison population than in society. Psychopaths fail to pass through a crucial moral developmental stage in early childhood. As a result, they are unable to form genuine moral concepts, which is crucial when it comes to acting in compliance with law.

Nonetheless the unitary decision 3/1998. stated that psychopathy by itself, without pathological features, cannot exclude or limit liability, nor can it be a mitigating factor.

Ügyészségi Szemle